Egy kis múzeumpedagógia.
Egy kis múzeumpedagógia
A szakkörösökkel meglátogattuk a magyar Gábor Vízzel c. kiállítását.
Solti Eszter a Galéria vezetője előre berendezte nekünk a kiállító teret, asztalokkal, és az alkotáshoz szükséges eszközökkel várt minket.
Előzményként a múlt héten pénteken már megnéztük a kiállítást ahol Eszter beszélt nekünk az alkotóról, és a munkáiról.
Magyar Gábor festményei hittel, vallással függenek össze, az ő szavait idézve transzcendensek.
Képein visszatérő motívumok a háromszög, kör, kapu, négyzet, hasáb, kocka, gúla, spirál, cső.
A motívumok fontos szimbólumok, egyetemes jelentéssel bírnak.
A kapu c. alkotás előtt állva a gyerekkel beszélgettünk:
" olyan mint egy átjáró a másik oldalra"
"Holle anyó kapuja"
Megdöbbentett, hogy egy 10-11 éves gyereknek ez jutott az eszébe, ami nagyon is helyénvaló. Párhuzamot húzhatunk pl. az ókori egyiptomi istennővel Maat-tal aki mérlegeli, hogy ki az aki átléphet a másik oldalra a túlvilágra. Mérlegre teszi az ember szívét, és ha könnyűnek ítéltetik( könnyebb a tollnál) akkor átmehet....
Könnyű-tiszta, nincs benne félelem, gyűlölet, harag, irigység, szégyen,...stb.
A kapu a nyitány, amely lehetővé teszi a be- és kilépést, tehát a lehetséges átjárást - még ha ez az egyetlen lehetőség is - egyik területről a másikra: szimbolikus értelmezésben leggyakrabban a profán területéről a szakráliséra. Ilyenek például a katedrálisok kapui, a hindu toranák, a khmer templomok vagy városok kapui, a japán torik stb.
Forrés: http://www.okotaj.hu/szamok/14-15/szimbol.html
Festményeit vizes bázisú anyagokkal, akvarellel és guache-al készíti.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése